Fonalféreg fajók, Account Options

Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma. Egyesek csak lárvakorukban élősködnek, kifejletten szabadon élők.

Fonálférgek a növényvédelemben

Ilyenek pl. Legismertebbek azonban azok a fajok, amelyek fonalféreg fajók ember vagy az ember háziállatainak parazitái. Gyakran ezek is közvetett fejlődésűek, lárváiknak különféle köztesgazdáik vannak. Főleg súlyos trópusi betegségeket okozó fonálférgeket terjeszthetnek különféle ízeltlábúak. A medinaféreg Dracunculus medinensis köztesgazdái apró kandicsrákok, a fertőzést az okozza, ha ivóvízzel az ember szervezetébe kerülnek.

APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

Nálunk a legveszélyesebb fonálféreg a trichina Trichinella spiralisamelynek köztesgazdái is gerinces állatok, igen gyakran a házi sertés, illetve a vaddisznó is. Az izomtrichina a gazdaállatnak mindenekelőtt a rágóizmaiban, a nyelvben, a bordaközi és fonalféreg fajók rekeszizmában fordul elő. A fertőzési veszélyt az állatorvosilag nem ellenőrzött disznóvágások, illetve a nyers sózott, füstölt, pácolt hús fogyasztása jelentik.

A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják fonalféreg fajók szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is. Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok fonalféreg fajók és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön. Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák fonálférgek szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak.

A kifejlett állatok béltrichina a sertéshúst fogyasztó ember, ill. Ezek egy része ürülékkel a szabadba, más része a bélfalat átfúrva a fonalféreg fajók, innen az izomzatba kerül. A béltrichina lázas gyulladást idéz elő, amely azonban gyógyszeresen viszonylag egyszerűen kezelhető. Veszélyesebb az izomtrichina, amely izomfájdalmakat és toxikus fonalféreg fajók révén súlyos mérgezést trichinellosis okoz.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Gyógyítása sokkal nehezebb, a megbetegedések egy része fonalféreg fajók halálos kimenetelű volt. Korábban magas hőmérsékletű föld alatti munkahelyeken elég gyakran fordult elő a bányaféreg Ancylostomum duodenaleamely a nyombél élősködője.

Szintén bélélősködők, de csak táplálékot vonnak el gazdaszervezetüktől az orsógiliszták Ascaris-fajok. Ezek jó arasznyi méretű, orsó alakú férgek, amelyek a vékonybélben élősködnek. Fertőzésük sápadtságot, alultápláltságot okoz. Az emberben az Ascaris lumbricioides nevű faj fordul elő, amely egyúttal a sertésnek is parazitája.

Közeli rokon, más fajok élnek a szarvasmarhában és a lóban. Szintén a sertéstől lehet megkapni az ostorgiliszta Trichiuris trichiura -fertőzést. Ez a faj a vastagbél lakója. A leggyakoribb parazita fonálféreg a kicsiny méretű hím: 3—5 mm, nőstény 8—10 mm hegyesfarkú bélgiliszta, amely az ember és háziállatai gyakori bélélősködője.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Fonalféreg fajók nőstény az esti-éjszakai órákban a gazda végbélnyílása közelébe petézik, ami viszketéssel jár. Ha a gyermek vakarózik, és utána ujját szopja, kész a fonalféreg fajók.

A kellemetlenségeken kívül az erősebb fertőzés sápadtsággal, nyugtalansággal, alultápláltsági tünetekkel jár. A legsúlyosabb betegséget okozó fonálféreg a trichina Ivari kétalakúságot látunk az orsógilisztánál A kerekesférgek változatossága Hosszúkás, megnyúlt testűek az ún.

Páncéljuk gyakran teleszkópszerűen illeszkedő részekből tevődik össze, ilyen pl. Nőstényeiknek páros petefészkük van, hímjeik ismeretlenek. Csökevényes szervezetű, apró hímjei vannak az egypetefészkű kerekesférgeknek Monogonta rend.

Navigációs menü

Igen változatos alakúak és életmódúak. Egyes fajaik címerpajzs alakú páncélúak, pl. Utóbbi faj onnan fonalféreg fajók nevét, hogy gyakran telepszik rá apró rákok vagy vízirovarok páncéljára, amelyekkel hurcoltatja magát. A jellegzetes alakú tüskés nyúlványokkal ellátott páncélú fajok közül állóvizeink lebegő életközösségének planktonjának gyakori, tipikus fajai a kéttüskés és a négytüskés férgecske Brachyonus angularis, B.

Kisebb-nagyobb állóvizeinkben enterobiosis leírás gyakori, fonalféreg fajók faj a zsákbelű férgecske Filina longiseta és a kardos férgecske Polyarthra vulgaris.

Dúsabb növényzetű kisvizek, árkok lakója a pompás férgecske Epiphanes senta és a csillósfülű férgecske Notommata aurita. Kétujjú lábfüggelékükkel az aljzaton vagy vízinövényeken mászkálnak.

Aljzaton ülő szesszilis fajok: fonalféreg fajók négylebenyes kerékszervű tegzes férgecske Melicerta ringensa hosszú fonalféreg fajók házas férgecske és virágalakú férgecske Collotheca proboscidea, Stephanoceros fimbriatus ; testüket kocsonyás burok veszi körül. Sertések belében élősködik az óriás buzogányfejű féreg A fonálférgekkel valószínűleg közelebbi rokonságban állnak a húrférgek Nematomorpha osztály.

Lárváik élősködők: főként rovarok sáskák, bogarak parazitáik. A kifejlett állatok vízben élnek, főleg hideg vizű forrásokban és kisebb állóvizekben találhatók. Szintén a hengeresférgekhez fonalféreg fajók a buzogányfejű férgeket Acanthocephala osztály.

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző. Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma.

Belső élősködők, a köztesgazda itt is valamilyen ízeltlábú, a végleges fonalféreg fajók pedig gerinces. Szervezetük az élősködő életmód miatt erősen fonalféreg fajók. Jellemző szervük a horgakkal borított ormány, amellyel gazdaállatuk bélfalába kapaszkodnak. Sertések belében gyakori az óriás-buzogányfejű féreg Macracanthorhynchus hirudinaceusamelynek hímjei 5—10 cm hosszúságúak, a nőstények hossza viszont meghaladhatja a fél métert is.

APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK

Köztesgazdái olyan ganajtúró bogarak ill. A sertés ilyen bogarak pajorjainak elfogyasztásával fertőződik meg. Gyakori bélélősködő a hegyesfarkú bélgiliszta.

További a témáról