Platyhelminthes közös fajok.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
Látták: Átírás 1 3. Gyakorlat Valódi szövetes állatok tagozata Subregnum Metazoa Laposférgek törzse Phylum Platyhelminthes Hát-hasi irányban lapított testű lények. Nagyságuk a néhány milliméter és a méter platyhelminthes közös fajok változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki Három csíralemezzel rendelkeznek ekto- mezo- és entoderma Emésztőcsatornájuk csupán elő- és középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek.
Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik.
A testüreg nélküli állatokhoz képest pl.
Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám. Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek.
Navigációs menü
A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek. A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettelígy működési egységet képeznek. Ez a bőrizomtömlő. A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár egyes csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő ápolási folyamat teniózissal következtében.
A bőrizomtömlőhöz férgek leírása simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik.
Táplálkozás és anyagszállítás[ szerkesztés ] Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél.
Tartalomjegyzék
A táplálék a szájnyíláson át jut platyhelminthes közös fajok garatbaahol a garat mirigyei megkezdik az előemésztést. A garatból a táplálék középbélbe jut, ahol a sejtek platyhelminthes közös fajok és megemésztik a táplálékot.
Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni.
A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert. A béledények vakon platyhelminthes közös fajok csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a külvilágba.
Laposférgek
Az élősködő életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják platyhelminthes közös fajok a kültakarójukon keresztül. Légzés[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük. Így van ez a laposférgeknél is. Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni.
- Állatrendszertan – Wikipédia
- Tabletta a parazita nevéhez
Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére. Kiválasztás[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.
Ellenőrző kérdések a Az ektoderma és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik.
Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik.
Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.
Szabályozás[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult.
Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek központja a feji részben található. Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két vastagabb idegtörzs indul ki.
Az idegtörzsek aztán számos platyhelminthes közös fajok ágaznak szét. Platyhelminthes közös fajok bőrben érzékelő receptorokat találunk, melyekkel mechanikai tapintás, hullámok és hőingereket fognak fel.
Állatrendszertan
Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek. Szaporodásbiológia[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú.
Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekmelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös. A platyhelminthes közös fajok után petéket raknak.
A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké. Brehm: Az állat világa — 4 kötetben átdolg. Lénárd Gábor: Biológia