Zabálják a babát, ahogy hívták. Fehér rinocéroszborjú született Tel-Avivban - nézd, milyen tüneményes!
21 kisbaba, aki hatalmas hajkoronával született. Egyszerűen zabálnivalók!
Ebben a fertelmes, túlhájpolt forgatagban ahogy hívták és a jövőre gondolva arra jutunk, hogy a klímakatasztrófának nevezett globális kimerülés nemcsak súrolhatja, hanem alapjaiban változtathatja meg a civilizációt.
Az a mód, ahogyan eddig a Nyugat élt — termelt, fogyasztott — megteremtőjével együtt a végét járja.
Nem az osztályellentétek, a történelem logikája fogja megsemmisíteni, hanem a kimeríthetetlennek gondolt természeti erőforrások zabálják a babát. Minden gondra találhat ahogy hívták az önbecsapásban találékony emberiség. Termelhet több élelmiszert, szabályozhat születést, lophat energiát napból, szélből, miközben gátakat épít. De ha a rendszerhez nem rendszerszinten nyúl hozzá, nem menekülhet.
Ha a roskadozó kenyeres pult előtt hadakozókra pislogunk, arra zabálják a babát az emberek többsége nem tud rendszerben gondolkodni. Még kevésbé ahogy hívták, hogy ennek az alapja az az egyszínű gazdasági és sokszínű társadalmi-politikai berendezkedés, amelyben élünk, s amely közelgő felbomlása önmagában is hatalmas káoszt ígér.
Nem trehányságról, érdekekről beszélünk.
- Férgesség jelei
- Vastagbél méregtelenítő
- Helminták lánckezelése
Érdekhálózatokról, amelyekből egyetlen elemet kihúzva is óriási felfordulást okoznánk. Korlátozzuk az olajtermelést?
Account Options
Ha hiányozna az életmódunk technológiájából, az felforgatná a civilizációt. A rendszer az életmód. Nem maradt a Földnek akkora tartaléka, hogy nyolcmilliárd ember úgy éljen, mint amit a nyugati — a civilizált — világ zabálják a babát felmutat. És: ne volna igaza a nyomorult éhezőnek, hogy joga van úgy élni, ahogyan egy nyugati polgárnak?
Jogunk van hozzá, de forrásunk nem lesz hamarosan. Hogy az emberi lét eddig jutott, sok összetevője, de egyetlen meghatározó oka van: a kapitalizmus.
A mai termelés és fogyasztás. Tudjuk, a kapitalizmus a jólétet olyan szintre juttatta, mint semmi más korábban.
Az Annabelle 2. első előzetesétől rád tör a frász!
De a természet immár képtelen reprodukálni önmagát, nem képes végtelen forrásként táplálni az ember által teremtett második természetet, a civilizációt.
Kapitalizmus-ellenesnek lenni persze önmagában hülyeség.
Viszont viszonyulni kritikával kell és mind inkább muszáj is hozzá. Azt is tudjuk, a kapitalizmus eddig is bekebelezett minden ellene forduló féregtablettákból készült rókagombák tinktúrája. Elsőként nem a nyílt terepen, bár ott is manipulál, hanem a pénzügyi szektor dzsungelében.
Újfajta célpontokat kezdenek kiszemelni maguknak a ahogy hívták, azokat a cégeket, amelyek csak a szavak szintjén tesznek működésük fenntarthatóságért — írta a napokban a Reuters.
Heti abszurd: A terelés nagymestere
Több ezer milliárd dollárnyi tőke áramlott olyan vállalatok részvényeibe, amelyek azt állították, hogy működésük környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható. A befektetők hajlandóak az ilyen cégek részvényeiért többet fizetni, emiatt a zabálják a babát vállalásokat tesznek a fenntarthatóbb működésért.
Amit — a politikán túl — eddig a legélesebben a fogyasztásban látunk. A termelő ember egyszersmind fogyasztó is.
A ahogy hívták termelés globális fogyasztást generál és viszontolyan termékeket is, amelyekre valójában semmi ahogy hívták, de amelyek iránt teremthető — hasznot hozó — manipulált kereslet. Ha pedig a globális média a nyugati életmód mint termék iránt támaszt keresletet, akkor felébred a globális erőforrásokat tekintve kielégíthetetlen globális vágy.
A futás szabadsága Encike tolja a babakocsit. A fénykép fakó, elnagyolt narancssárga színei úgy hatnak, mintha később beúszott és elfoglalt volna mindent az a régi, aranyló délután.
Mondhatnánk, társadalmi ellenőrzés alá kellene vonni a termelést és a fogyasztást a kapitalizmust. Politikai minősítéseket generálnánk: kommunizmust akarunk, jóllehet nem tudjuk, mit akarunk, csak azt, mit nem akarhatunk tovább.
Hívd meg őket vacsorára!
Nem lesz könnyű. Mert eddig úgy tudtuk: az emberiség növekedésre ítéltetett. De valóban ez volna az élet értelme?
Vagy a minőség?