Egy-egy fog elvesztése bárkivel megtörténhet. Alapos fogápolás és körültekintő megelőzés mellett is eljöhet a pillanat, amikor ki kell húzni egy fogat.
A fájdalom elmúlik, a hiány viszont megmarad. Nehezebb a rágás, kényelmetlen az evés, ha pedig látható helyen van a foghíj, akkor a beszéd, a mosolygás sem lesz már olyan, mint régen. A fogpótlásra több lehetőség is adódik, amik közül az implantáció kétségtelenül az egyik legjobb. De mi is ez és hogyan zajlik?
A tudomány teljes jogú klinikai módszerként ismeri el a fogászati implantációt, ami egyre jobb minőségű agyagok felhasználásával és kifinomult műtéti eljárások révén szinte már rutineljárássá fejlődött. A módszer során műfoggyökeret ültetnek be és arra építik fel a műfogat, ami így erős, esztétikus és jól használható lesz. Külön előnye az eljárásnak, hogy a szomszédos, természetes fogakat nem kell csiszolni, szabályozni vagy akár eltávolítani.
Az implantátum a legtöbbször titánból készült, amit az emberi szervezet teljes mértékben elfogad, vagyis az ebből készült műfoggyökér azoknál is alkalmazható, akik egyéb fémekre érzékenyek. A beültetés előtt természetesen az orvos alapos szájvizsgálatot végez, panorámaröntgen segítségével méri fel, hogy mennyi és milyen méretű implantátumra van szükség, illetve elengedő-e a csontmennyiség a hiányzó fog alatt.
Az előzetes vizsgálatok és a kialakult műtéti terv után következik maga a beültetés. A helyi érzéstelenítéssel végzett beavatkozás után újabb panorámaröntgen-felvétel készül, majd a varratok is bent maradnak egy héten keresztül. A teljes gyógyulási folyamat körülbelül három hónapig tart, ami alatt több kontrollvizsgálat is lezajlik. Ez idő alatt ügyelni kell a szájtisztításra, minden étkezés után. A higiénia persze később is fontos, hiszen az implantátumos megoldás alapvetően fokozott szájhigiénét igényel, amit ha elhanyagolunk, akkor a műfog is kilazulhat. Az éves fogászati vizsgálatot sem érdemes elhanyagolni, bár ezt az egészséges, saját foggal élőknek is ajánlatos betartani.
Egy fog elvesztésével a többi fogra is nagyobb teher hárul, így gyorsabban kopnak, hamarabb romlanak, hogy a „felszabadult hely” miatti elmozdulásokról, fogszabályozási problémákról már ne is beszéljünk. Emiatt aztán – függetlenül attól, ki mióta él foghiánnyal – érdemes kikérni fogorvosunk véleményét az implantáció kapcsán. Gondoljunk csak bele, mennyivel felszabadultabban mosolyoghatnánk a karácsonyfa mellett készült családi képen foghiány nélkül!
